Az FC Barcelona egy kemény mérkőzésen döntetlent játszott tegnap délután a Real Sociedaddal. Nézzük mi van az eredmény mögött.

Természetesen mindenkit a két 11-es szituáció foglalkoztat és erre ki is térünk a cikk 2. felében, de dőreség volna elmenni a mérkőzésen nyújtott játék mellett. A Real Sociedad úgy tűnik jól felkészült ellenfelére, a Barcelona azonban hosszú ideje képtelen megoldást találni legnagyobb problémájára, de lássuk mit is takarnak ezek a kijelentések.

A Real Sociedad már a meccs elején magas presszinggel nyitott, nyomás alá helyezte a katalánokat és ezt a tempót igyekezett konzekvensen tartani az egész mérkőzésen. A fenti taktikai elem nagyon hasonló, ahhoz amit a Liverpool alkalmazott tavaly az Anfielden, és hát tudjuk mi lett a vége. A letámadással saját fegyverét fordítják a Barcelona ellen, amivel sem Valverde sem a csapat nem tud mit kezdeni, egyedül Busquetsnek volt annyi esze, hogy a 30. perc környékétől a támadásépítésekhez belépett a két belső védő közé, ezzel passzopciót kínálva, de mivel csapatszintű reakció nem történt, így ez valószínűleg nem Valverde műve.

A Barça játékosai nem bírják a nyomást és a letámadást, nézzük csak meg a tegnapi labdavesztéseket:

Roberto: 12, Piqué: 5, Lenglet: 12, Alba: 10, Busquets: 5, Rakitic: 13, de Jong: 5, Messi és Suarez: 12-12,  Griezmann: 15.

Jól látható, hogy a támadók labdavesztései magas számúak, ugyanakkor ez még magyarazható azzal, hogy a cselek és a kulcspasszok sokkal kockázatosabbak, ritkábban sikerülnek mint a kereszt vagy visszapasszok, az ő játekuknak ez a része és jellemzően a támadó térfélen vesztenek labdát. Azonban, ha továbbmegyünk már sokkal aggasztóbb, hogy Raktic, Alba, Roberto és Lenglet is 10 vagy több labdát vesztett. A középpályán és a védelemben egyértelműen a magas letámadás és a nyomás alatti játék okozza a zavart, nem először és úgy tűnik nem is utoljára, mert nem kivehető, hogy milyen terve van erre a csapatnak. Ebben az esetben kiváló megoldást kínálhatna Griezmann gyorsasága, aki alkalmas a kontrajátékra, és Lucho idejében játszott is ilyet a csapat, magas labadákkal, beindulásokkal, a védelem mögé bejátszott indításokkal, akkor Neymarra alapozva. Ez a játék Griezmannak nem is lenne ismeretlen az Atleticoból. Valverdének fel kellene emelni a telefont és nem szégyellni segítséget kérni kollégájától, esetleg videózni a Lucho korszakot, ha egyedül nem megy...

Nem csak ezzel próbálkozott azonban a baszk csapat. Már a mérkőzés előtt több játékos hangoztatta, hogy kidolgozták a fegyvert Messi ellen, bár abban nem voltak biztosak Oyarzabalék, hogy ez működni is fog. Nos, működött. Messit egyszerűen nem engedték a labdához, ami az érintései számából látszik a legjobban a legutóbbi 3 mérkőzésen:

Atletico: 100, Mallorca: 106, Real Sociedad: 52

Ha a labda mégis Messihez került, akkor is többnyire kiszorított helyzetben, de még így is parádésan készítette elő Suarez gólját.

És akkor a végén foglalkozzunk azzal, hogy még így is megnyerhette volna a meccset a Barça, ha a bíró és a VAR konzekvensen működik. Nézzük a feladványt képekben, kérdés mi a különbség közöttük:

A helyes megfejtés: Rojas bíró szerint az egyik tisztán büntető, még VAR se kell hozzá, a másik meg még VAR-ra se méltó, annyira semmi...

Nem így gondolja ezt se a Barça szurkolótábora, se a játékosai, de még Iturralde Gonzalez sem, aki 17 évig vezetett a La Ligában. Nyilatkozatában kifejtette, hogy bár a 2. esetet a testek takarásában nem láthatta Rojas, de a VAR pont erre jött létre, jelezni kellett volna neki, hogy nézze meg a felvételt. Fizikailag ugyanis nagy differenciát nem lehet a két kontaktus között tenni, így talán megítélésben sem kellene, a mérkőzés záró akkordjaként pedig ezáltal büntetőhöz juthatott volna a Barcelona. Frenkie de Jong is így látta az esetet, meccs utáni sajtójában amikor azt mondta ha ez is akkor az is 11-es, szegény Frenkie még nem töltött elég időt a Ligában... Valverde már rutinosabb ennél, kifejtette, hogy ő nem a bíró, ezt pedig a bírónak kell eldönteni.

Igaz ami igaz Valverde tényleg nem bíró, hanem edző, de abból egy kicsit jobb is lehetne és akkor még az elmaradt 11-es ellenére is nyerhetett volna a csapat. Így azonban maradt az iksz, ami talán még ránk nézve hízelgő, ma meg a szurkolás a Valenciának a Real ellen, hogy ne ponthátránnyal vágjunk a szerdai El Classicoba.