A Barcelona megsemmisült a Bayern ellen.

Még a legelvakultabb Barça drukkerek is tudták a tegnapi mérkőzésről, hogy nem a mi csapatunk az esélyes. Persze rénykedni mindig lehet, hiszen Messi 6-szoros aranylabdásként meg mindig a gránát-vörös kék mezt hordja, Suárez pedig 5 meccsenként egyszer még mindig klasszis.

Kis szerencsével 2-en 4 gólt össze is hozhattak volna, ami végül 2 lett, de ha 4 lett volna az is édes kevés mert:

8 gólt kapott a Barcelona

Csínján kell bánni a nagy szavakkal, hiszen Róma után is történlemi kudarcot emlegettünk, Liverpool után is magumkba roskadtunk, de ahogy Piqué mondta tegnap a meccs után: ennél már nincs lejjebb.

A Bayern hatalmas formában van, erőtől, önbizalomtól duzzadnak a játékosai, kiváló a csapategység és taktikailag is érett a gárda, tegnap egyszerűen megfojtották Messiéket.

Nem csoda, hogy kikapott csapatunk, na de a hogyan és a miként itt messze nem mindegy. Itt még az a Coutinho is minket alázott, akit szó szerint elzavart a vezetőség Münchenbe. Alphonso Daviest Stoichkov szeméb lesajnálta Bartomeu, amikor a bolgár legenda beajánlotta korábban a válasz csak ennyi volt: kanadai? köszönöm nem. Na hát kb ennyit ért ez a vezetősége a futballhoz!

Ami tegnap történt azt emészteni kell, és új korszakot nyitni. Előrehozott választást tartani, és ha lehet visszatérni az alapokhoz, ami kiemelte ezt a klubot a szürkeségből! Ide nem kell 150 milliórt hozni senkit, hanem képviselni kell egy nemzetet, és büszkén, felhajtott fejjel, javarészt saját nevelésű játékosokkal palyára lépni bárki is az ellenfél.

Ennyit tegnap Riqui Puig, Aleña, Wague, Cuccurella de talán még Munir is tudott volna hozni, de biztosan nem tűntek volna fényüket vesztett, fogatlan oroszlánoknak, akik már rég nem azok akiknek gondolják magukat.